- Itt áll elötted teljes életnagyságban. Barbi az ő a lányod!!!!
-Édesem te vagy az????
-Azt hiszem igen-Feleltem zokogva.
Sziasztok meg hoztam az új részt:)
Új család, új élet
-De egyébként honnan tudjátok?? Hogy ismerkedtetek meg???
-Hát az úgy volt hogy én Directioner vagyok és az egyik barátnőm elhívott és ott ismertem meg a fiúkat. Most egy árvaházban élek............
-Jajj drágaságom azonnal ki veszünk onnan!!!
-Mondta anyukám- Komolyan?????-Kérdeztem örömmel
-Persze indulunk is
-De jó.-Mondtuk egyhangúan Liammel
Amikor ezt ki mondta anya indult is a kabátjáért.
Gyerünk gyerekek a kocsiba!!!!!!
-Megyünk kiabált Liam
-És mit szólsz???-Kérdezte Liam
-Ennél boldogabb nem is lehetnék!!!-Válaszoltam
-GYERÜNK MÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁR! Kiabált Karen
-Megyünk már! Mondtuk
Fel vettük a cipőnket és indultunk ki a kocsihoz!!
Merre is van az az árvaház???
-Két uccányira innen!-Mondtam
-Rendben!-Liam édes kis fiam indítsd a kocsit!
-Oké
Az úton csak arra tudtam gondolni hogy milyen lesz velük élni, egy családdal lenni!
Nagyon izgultam. A kocsi motorja leállt.
-Na akkor indulás!!!
-Héééé de én az ablakon megyek vissza!!! Mert nem jöhettem volna ki!
-Rendben !!!!
Elindultam az ablakom felé és bemásztam amikor be értem le ültem az ágyra és elővettem egy könyvet, úgy tettem mint aki olvas.
Pár perc múlva nyílt is a szoba ajtóm.
Az intézményvezető bemutatott Liamnek és Karennek
Karen mondta hogy engem szeretne
Az igazgató mondta hogy pakoljak!
-Őőőőő Sophiatól elköszönhetek???
-Persze.
Elindultam Sophia szobája felé. Ki nyitottam az ajtótó. Soph ott ült az ágyon .
-Sziaa
-Szia
-Mondanom kell valamit
-Na mondd
-Hát őőő kivesznek az árvaházból
.TESSÉK??????????
-Anyukámék
-Ja értem, de azért néha gyere be!!!
-Persze drágám!
Megöleltem és sírva ki mentem a szobából.
-Itt is vagyok:)
-Jólvan akkor pakoljon össze!
-Rendben
Maguk pedig jöjjenek velem aláírni a papírokat.
Ezzel a mondattal ki is léptek a szobából.
Elkezdtem pakolászni és közben eszembe jutottak az emlékek hogy mennyi minden köt ehhez a helyhez... .
Itt nevelkedtem itt éltem le az eddigi életem. Minden emlék ide köt.
Amikor be fejeztem a pakolást elindultam ki. Bezárult mögöttem a szoba ajtó.
Nagyon rossz volt de végre megtaláltam a családom.
Le értem, nekem is alá kellett írni a papírokat. Amint alá írtam elindultunk kifelé.
Be ültünk a kocsiba és elindultunk.
Nagyon boldog voltam hisz végre a családommal lehetek.
Fél óra múlva oda is értünk.
Karen megmutatta a szobám világos kék színű volt.
-Ha nem tetszik át festhetjük és kapsz majd bútorokat még!!!
-Köszönöm!
-Ugyan életem.
Le tettem a bőröndöm és körbe néztem. Nagyon tetszett minden és még saját fürdőm is van.
Mivel már elég késő volt elindultam fürdeni. Miután megfürödtem lefeküdtem aludni. Hamar el is aludtam.
Másnap reggel:
Amikor fel keltem hirtelen nem tudtam hol vagyok, azt hittem hogy ezt az egészat csak álmodtam. Aztán rá jöttem hogy nem.
Kicsit még feküdtem az ágyban . Aztán elindultam lefelé.
Már mindenki fent volt.
Jóreggelt.-Köszöntem
-Szerbusz kincsem jött oda anya és ölelt meg
-Hogy aludtál??
-Remekül.
-Örülök
-Ömmm húgi péntek van.
-És????:O
-Louissal találkozol
-Jajj tényleg.. ................
Na de én megyek is mondtam
-Oké-mondták
Elindultam felfele, rendbe szedtem magam
láttam hogy óra van
El mentem letusoltam, aztán sminkeltem és begöndörítettem a hajam.
Rá néztem az órára óra volt.
Gyorsan fel öltöztem .
Barbii ruhája
Amikor felöltöztem meg csörrent a telefonom
-Igen
-Sziaaaaaaaaaaaaaaaaaa Barbiika
-Sziaa Louis
-Mondta Li hogy náluk laksz
-Igen
-Akkor oda megyek
oké sziaa puszi
2014. február 9., vasárnap
2014. február 2., vasárnap
Sziasztok nagyon sajnálom hogy csak most hoztam a részt!!:/
Talán tudom hova tartozom??!!!
Talán tudom hova tartozom??!!!
-Itt van ez a kép vettem elő a táskámból. Ő itt a bátyám.- Nyújtottam oda neki a képet. Amikor meglátta tiszta fehér lett. És könny futott a szemébe..
Liam Liam jól vagy ??? Hahóóóóóó Liaaaaaaaam................
-Ez én vagyok.-Mondta Liam,és átölelt
-Te-te tessék????-Dadogtam
-Igen én. Te vagy a hugim!!!!!!! Úristen mennyire vártam erre a pillanatra hogy megölelhessem a picike hugimat!!!!!!!
-Édes istenem!!!! Te vagy az egyik családtagom?? - Kérdeztem zokogva
-Úgy néz ki!!
- Szeretlek bátyus-Öleltem meg!
-Én is hugi!!!
-Mi lenne ha haza mennénk hozzánk és anyuéknak elmondanánk??-Kérdezte Liam
- Nem korai ez még??????
Már miért lenne?? Él sem hiszed mióta vártuk ezt a napot. Anyáék mindennap imádkoznak hogy előkerülj, és most itt ülsz mellettem!!!!!
-Istenem nagyon szeretlek Liam!!!!!
-Én is de most mennyünk!!!
- Rendben!!! -Válaszoltam
Útközben csak arra tudtam gondolni hogy mit szólnak majd hozzám, meg fognak szeretni???
Rettenetesen féltem a találkozástól, de közben nagyon is örültem. A nagy gondolkozásokban könny futott a szemembe.
Minden oké?? -Kérdezte Liam
-Persze csak nagyon félek!!4
-Mégis mitől???- Simította meg a kezem
-Hát attól h mit fognak hozzám szólni.. meg hogy el e fogadnak e így
-Jajj ezeken ne aggódj!!!!
-Oké:)
-Nézd csak ott az a ház a mienk!!
-Liam én nem merek oda be menni- Amikor ezt ki mondtam leparkolt a kocsi.
- Ugyan Barbi ne félj!! nagyon fognak neked örülni!!!
- De biztos??
-Pesze!!!!!4
Ahogy ezt ki mondta mondta h mennyünk! Élő vette a kulcsot és ki nyitotta az ajtót és ott állt az anyukám. Hírtelen könny futott a szemembe.
Sziasztok gyerekek - Mondta Karen
-Szia anya- Mondta Liam
-Csókolom Barbi vagyok mondtam
-És miért sírsz ??-Kérdezte
- Nem sírok csak....
-Csak???
-Semmi.
-Anya gyere mennyünk be a nappaliba mondani szeretnék valamit- Mondta Liam
-Jól van kincsem
Be mentünk a nappaliba és le ültünk.
-Mondd fiacskám
-Anya tudod van a rég elveszett tesóm.
-Persze fiam de miért???
- hát azt hiszem tudom ki az
-TESSÉÉÉÉÉÉÉK???-Kiabált fel Karen
- Így van.
-Édes istenem és hol van?? Mi van vele?? Jól van?? Szép???- Kérdezgette és közben zokogott
- Itt áll elötted teljes életnagyságban. Barbi az ő a lányod!!!!
-Édesem te vagy az????
-Azt hiszem igen-Feleltem zokogva.
-De egyébként honnan tudjátok?? Hogy ismerkedtetek meg???
-Hát az úgy volt hogy én Directioner vagyok és az egyik barátnőm elhívott és ott ismertem meg a fiúkat. Most egy árvaházban élek............
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
