Bonyodalmak.

Sziasztok nagyon sajnálom hogy csak most hoztam a részt!!:/

Talán tudom hova tartozom??!!!

-Itt van ez a kép vettem elő  a táskámból. Ő itt a bátyám.- Nyújtottam oda neki a képet. Amikor meglátta tiszta fehér lett. És könny futott a szemébe..

Liam Liam jól vagy ??? Hahóóóóóó Liaaaaaaaam................

-Ez én vagyok.-Mondta Liam,és átölelt

-Te-te tessék????-Dadogtam 

-Igen én. Te vagy a hugim!!!!!!! Úristen mennyire vártam erre a pillanatra hogy megölelhessem a picike hugimat!!!!!!!

-Édes istenem!!!! Te vagy az egyik családtagom?? - Kérdeztem zokogva

-Úgy néz ki!!

- Szeretlek bátyus-Öleltem meg!

-Én is hugi!!!

-Mi lenne ha haza mennénk hozzánk és anyuéknak elmondanánk??-Kérdezte Liam

- Nem korai ez még??????

Már miért lenne?? Él sem hiszed mióta vártuk ezt a napot. Anyáék mindennap imádkoznak hogy előkerülj, és most itt ülsz mellettem!!!!!

-Istenem nagyon szeretlek Liam!!!!!

-Én is de most mennyünk!!!

- Rendben!!! -Válaszoltam

Útközben csak arra tudtam gondolni hogy mit szólnak majd hozzám, meg fognak  szeretni??? 

Rettenetesen féltem a találkozástól, de közben nagyon is örültem. A nagy gondolkozásokban könny futott a szemembe. 

Minden oké?? -Kérdezte Liam

-Persze csak nagyon félek!!4

-Mégis mitől???- Simította meg a kezem 

-Hát attól h mit fognak hozzám szólni.. meg hogy el e fogadnak e így

-Jajj ezeken ne aggódj!!!!

-Oké:)

-Nézd csak  ott az a ház a mienk!! 

-Liam én nem merek oda be menni- Amikor ezt ki mondtam leparkolt a kocsi.

- Ugyan Barbi ne félj!! nagyon fognak neked örülni!!!

- De biztos??

-Pesze!!!!!4

Ahogy ezt ki mondta mondta h mennyünk! Élő vette a kulcsot és ki nyitotta az ajtót és ott állt az anyukám. Hírtelen könny futott a szemembe. 

Sziasztok gyerekek - Mondta Karen

-Szia anya- Mondta Liam

-Csókolom Barbi vagyok mondtam

-És miért sírsz ??-Kérdezte

- Nem sírok csak....

-Csak???

-Semmi.

-Anya gyere mennyünk be a nappaliba mondani szeretnék valamit- Mondta Liam

-Jól van kincsem

Be mentünk a nappaliba és le ültünk.

-Mondd fiacskám

-Anya tudod van a rég elveszett tesóm.

-Persze fiam de miért???

- hát azt hiszem tudom ki az

-TESSÉÉÉÉÉÉÉK???-Kiabált fel Karen

- Így van.

-Édes istenem és hol van?? Mi van vele?? Jól van?? Szép???- Kérdezgette és közben zokogott

- Itt áll elötted teljes életnagyságban. Barbi az ő a lányod!!!!

-Édesem te vagy az???? 

-Azt hiszem igen-Feleltem zokogva.

-De egyébként honnan tudjátok?? Hogy ismerkedtetek meg???

-Hát az úgy volt hogy én Directioner vagyok és az egyik barátnőm elhívott és ott ismertem meg a fiúkat. Most egy árvaházban élek............